Említettem már, hogy csillagásznak születtem? De jó is lett volna. Pár éve asztronauta akartam lenni, de nem bírja a pocakom a G-t. Ki tudja mi lesz 5 év múlva? Sose növök fel. Szóval, honnan is ez a nagy csillagászat, meg asztronómia őrület? Fogalmam nincs. Ideköltöztem, aztán rájöttem, jobban érdeklenek a dolgok odafent, mint idelent. Valahogy ott fent minden érdekesebbnek tűnik, mert nincsenek emberek. A csend, a látvány, a bolygók, a sok sok csillag, a fekete lyukak, a meteoritok... ha tehetném, egy kis cuki űrhajóval utazgatnék mindenfele, egyedül, néha megállnék, innék egy pálinkát, beleharapnék egy csípős kolbászba, lőnék pár fotót, élvezném a látványt, és mennék tovább. Na ez ám az élet!
Új-Zéland egy dologra megtanít: a természet, a világ amiben élünk, hihetetlen mód csodálatos, minden másodpercét élvezni kellene. Tudtátok, hogy ha elmentek ide, akkor csodaszép tejútrendszer meg csillagos ég fotókat lőhettek? Nem, nem szelfiket, nem, nem, nem.
Kezdjük az alapoknál: avagy hogyan jutunk el a világűrbe.
"A Föld légköre és a világűr között nincs éles határ."
Tudjátok, hogy mi van a kettő között?
Amin állsz, ülsz, vagy éppen fekszel, az az úgymond alsó légkör, ami a Föld felszínétől 40 km-es magasságig terjed. Van gravitáció, szmog, és szép lassan 8 milliárd ember. Aztán haladjunk egy picit feljebb.
A középső légkör (vagy mezoszféra) 40–100 km között helyezkedik el.
A felső légkör (vagy termoszféra) a 110 km fölötti magasságokon található.
"A Kármán-vonal"
A világűr a világegyetem égitestek közötti légüres térsége. A Föld légköre és a világűr között nincs éles határ. A legáltalánosabban elfogadott határvonal a Nemzetközi Asztronautikai Szövetség által meghatározott 100 kilométeres magasság, a Kármán-vonal.
"Szférák"
Kint is vagyunk a világűrben. Gyors volt, ugye?
De térjünk vissza a Földre, azon belül is látogassunk el ide.
"Dark Sky Project"
A Nemzetközi Sötét Égbolt Szövetség (International Dark-Sky Association, IDA) megfogalmazása alapján a sötét égbolt, elterjedtebb kifejezéssel "Csillagoségbolt" olyan terület, ami kivételes minőségű csillagos égbolttal és olyan éjszakai környezettel rendelkezik, ahol kifejezetten védett a tudományos, természeti, oktatási és kulturális örökség.
A csillagoségbolt-park címet a Nemzetközi Sötét Égbolt Szövetség adja, előre meghatározott feltételek alapján. A parknak kiemelkedően jó minőségű éjszakai égbolttal kell rendelkeznie (a fényszennyezés mértékét és az égitestek láthatóságát szigorú szabályok biztosítják), a park kezelési tervében kiemelkedő szerepet kell tulajdonítani az égbolt védelmének, a közvilágításban például ernyőzött lámpatesteket kell használni és lehetőséget kell biztosítani az éjszakai látogatásra.
Csillagoségbolt-park létrehozható állami vagy magánterületen is, ahol a tulajdonos biztosítja a terület állandó, nyilvános megközelíthetőségét. Az égbolt állapota alapján arany, ezüst és bronz besorolást kaphat a csillagoségbolt-park.
A Nemzetközi Sötét Égbolt Szövetség (International Dark-Sky Association, IDA) 1988-ban jött létre az Amerikai Egyesült Államokban. A szervezet a fényszennyezés problémájával kiemelten foglalkozik, ismeretterjesztő tevékenységei által minél szélesebb körben igyekszik megismertetni a fényszennyezés veszélyeit a nagyközönséggel és kínál alternatív lehetőségeket a probléma megoldására; ennek érdekében például szakmai programokat szervez és segíti a világítási rendeletek megalkotását.
A Nemzetközi Sötét Égbolt Szövetség (IDA) célul tűzte ki, hogy összegyűjti azokat a helyeket, ahonnan zavaró fények nélkül lehet szemlélni az éjszakai égboltot.
A Nemzetközi Csillagoségbolt Programot 2001-ben indította el az IDA azzal a céllal, hogy világszerte arra ösztönözze a közösségeket, hogy felelős világítási politikával és közoktatással támogassák a sötét helyek megőrzését és védelmét. A program keretében ötféle kategóriában kaphatnak elismerést a sötét helyek.
Az első Csillagoségbolt-parkot 2006-ban hozták létre az Amerikai Egyesült Államokban; míg Európában elsőként - egy skóciai parkkal egyszerre -, a Zselici Tájvédelmi Körzet nyerte el a Csillagoségbolt-park címet 2009-ben.
Az Aoraki Mackenzie nemzetközi ("csillagoségbolt") sötét égbolt-rezervátum az Aoraki/Mt. Cook Nemzeti Park és a Mackenzie-régió Új-Zéland Déli-szigetén. A legtisztább csillagos ég, a legmagasabb hegyek, élénk türkizkék tavak, a leghosszabb gleccserek, arany gyepek - ezt látnotok kell!
A szabadtéri világításvezérlőket először az 1980-as évek elején helyezték el a területen. Nemcsak a közeli Mt. John Obszervatórium fényszennyezésének minimalizálásában segítettek, hanem energiát takarítanak meg, védik az élővilágot, és népszerűvé teszik a környéket a turisták számára.
2012 júniusában ez a terület is felkerült az IDA listára, mégpedig a világ legnagyobb Csillagoségbolt területeként. Az éjszakai égbolt megbecsülésének és megőrzésének képviselői hosszú ideje Graeme Murray és Hide Ozawa helyi lakosok, 2004 óta dolgoznak azon, hogy hivatalosan is felismerjék és megvédjék a régió égboltját. A Lake Tekapo mellett található Mackenzie régió 2012 júniusában elnyerte a Sötét Égbolt Rezervátum arany státuszát, a legnagyobb Sötét Égbolt Rezervátum a világon.
Mindenképpen érdemes ellátogatnotok ide, különböző szervezett programok vannak, de megéri csak elautózni errefelé, és egy random helyen, pokrócon fekve kémlelni az eget. Nem utolsó sorban ez az egyik legjobb hely asztrofotózásra a Déli-szigeten.
Ezen a térképen megtaláljátok a világ összes Csillagoségbolt helyét:
Kövessétek az új-zélandi Dark Sky Project Facebook oldalát is / live videók, érdekességek a témában:
A Stellarium egy ingyenes, nyílt forráskódú planetárium szoftver. Valósághű égboltot mutat 3D-ben, amit szabad szemmel, vagy távcsővel láthattok.
Próbáljátok ki a Celestia-t is: https://celestia.space/
"A kozmoszban sosincs teljesen sötét" - de erről majd később mesélek ...
Az élet objektíven nézve értelmetlen; tekintetbe véve az Univerzum méretét és a mi kicsinyke szerepünket
benne, abszurd dolog azt gondolni, hogy bármiféle kozmikus jelentőségünk lenne.
Research / photos
Wikipedia
Google Maps
Comments